Mail author for translation. A halhatatlan mûvészi alkotások úgy vonzzák a mûélvezõket, mint a boldog találkozások színhelye a szerelmeseket; több- ször is visszatérnek hozzá. Tolsztoj gyönyörû regénye, a Karenina Anna is ezek közé a mûvek közé tartozik - csak film idáig tíz készült belõle. A regénynek világszerte leg- ismertebb változata 1936-ból való. Fõszereplõje Greta Garbo. Az 1948-as Karenina Anna, Julien Duvivier munkája az eddigi legjobb megfilmesítés. Némafilm viszont egy készült szerte a világon, amely Annát úgy ábrázolja, mint a regény: a sze- relmet sóvárgó asszony alakját teátrális eszközökkel mu- tatja be, aki felnagyított társadalmi konvenciók közt él, s az elõírt és elvárt szabályokat nem igazán tûri. Ter- mészetes meleg érzésekkel közeledik közvetlen környeze- téhez, hiszen éppen ezek az érzések hordozzák magukban a konvenciók, a képmutatás elleni lázadás lehetõségét.—Steve Varadi <[email protected]>